Használt ingatlan adásvétele esetén – ha nincsen hatályos tanúsítványunk – akkor az adásvételi szerződés megkötése előtt energetikai tanúsítványt kell készíttetni, melynek számát a szerződésben fel kell tüntetni. A tanúsítvány beszerzése és költségeinek megfizetése az eladó kötelezettsége.
Az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet szabályozza, hogy mely esetekben kell – pontosabban nem kell – energetikai tanúsítványt készíteni.
A RENDELET ALKALMAZÁSI KÖRE
1. § (1) E rendeletet a (3) bekezdésben meghatározott esetekben − a (2) bekezdés szerinti kivételekkel − épületek és az épület önálló rendeltetési egységei energetikai jellemzőinek tanúsítási eljárására kell alkalmazni.
(2) A rendelet hatálya nem terjed ki:
a) az önálló, más épülethez nem csatlakozó, 50 m2-nél kisebb hasznos alapterületű épületre;
b) az évente 4 hónapnál rövidebb használatra szánt lakhatás és pihenés céljára használt épületre;
c) a legfeljebb 2 évi használatra szánt felvonulási épületre, fólia- vagy sátorszerkezetre;
d) hitéleti célra használt épületre;
e) a nem lakás céljára használt alacsony energiaigényű olyan mezőgazdasági épületre, amelyben a levegő hőmérséklete a fűtési rendszer üzemideje alatt nem haladja meg a 12 °C-ot vagy négy hónapnál rövidebb ideig kerül fűtésre és két hónapnál rövidebb ideig kerül hűtésre;
f) műhelyre vagy az ipari területen lévő épületre, ha abban a technológiából származó belső hőnyereség a rendeltetésszerű használat időtartama alatt nagyobb, mint 20 W/m2, vagy a fűtési idényben több, mint húszszoros légcsere szükséges, illetve alakul ki.
(3) Az épület energetikai jellemzőit e rendelet előírásai szerint – amennyiben nem rendelkezik hatályos energetikai tanúsítvánnyal – tanúsítani kell a rendelet hatálya alá tartozó
a) új épület építése;
b) meglévő épület vagy önálló rendeltetési egység
ba) ellenérték fejében történő tulajdon-átruházása, vagy
bb) bérbeadása;
c) 250 m2, vagy ennél nagyobb hasznos alapterületű hatósági rendeltetésű, állami tulajdonú közhasználatú épület esetén.
A fenti jogszabály értelmében 2012. január 01-től kötelező lakóingatlan eladásakor és bérbeadásakor tanúsítványt készíttetnünk. Ehhez nincs másra szükségünk, mint az ingatlan helyrajzi számára. Amennyiben törvényesen eljáró mérnököt választottunk, annak semmi egyéb iratra, adatra nincs szüksége.
Energetikai tanúsítvány kiállításával ma már rengeteg vállalkozó foglalkozik, de nem mindegy kit bízunk meg az irat kiállításával, ugyanis azt hivatalosan csak a Magyar Mérnöki Kamara és a Magyar Építész Kamara névjegyzékében szereplő szakemberek állíthatják ki. Az energetikai tanúsítvány tartalma mindemellett jogszabályban meghatározott, így teljesen független annak készítőjétől.
A tanúsítvány az adott ingatlan energetikai teljesítőképességét szándékozik hivatalos iratba foglalni, tájékoztatást adva ezzel a vásárlónak/ bérlőnek, hogy hozzávetőlegesen éves szinten milyen energiafelhasználással számolhat az új ingatlan kapcsán. Ez lehetőséget ad arra, hogy ne kelljen teljesen az eladók által „bemondott” fogyasztásokkal számolunk, így tisztább képet kapva az ingatlan általános felhasználás melletti rezsiköltségéről.
Mit kell tartalmaznia az energetikai tanúsítványnak?
- az ingatlan adatait
- a megrendelő adatait
- az energetikai tanúsítvány skálás minősítését
- az ingatlan részletes energetikai leírását
- a készítő adatait
- a készítő javaslatát a korszerűsítésre, és az ezzel elérhető becsült energetikai szint megjelölését
Amennyiben ingatlanunk eladásán gondolkodunk érdemes minél hamarabb beszereznünk annak hivatalos energetikai tanúsítványát, mert annak száma (HET szám) az adásvételi szerződésben kötelezően feltüntetendő. Ha meggondolnánk magunkat az eladás terén vagy éppen nem találtunk megfelelő vevőt, akkor sem kell, hogy fájjon a fejünk egy következő tanúsítvány kiállítása miatt, ugyanis a hiteles energetikai tanúsítványok 10 évig érvényesek.