Adásvételhez kapcsolódó illeték, adó

Lakóingatlan adásvétele során felmerülő illeték- és adófizetési kötelezettségekről, költségekről (magánszemélyek esetén)

I. Vevői oldalon megjelenő kiadások:

I./1. visszterhes vagyonátruházási illeték 

Ingatlan adásvételi szerződést követően a Vevő visszterhes vagyonátruházási illetéket köteles fizetni.

Az Illetéktörvény 19. §-a határozza meg a fizetendő illeték általános mértékét, ami: 4%

„19. § (1) A visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke – ha a törvény másként nem rendelkezik – a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke után 4%”

Példa:

Egy 10.000.000,- Ft vételárú ingatlan esetén az illeték összege 400.000,- Ft.

Résztulajdon esetében, értelem szerűen a résztulajdon értéke az illeték alapja.

I./1/2. Cserét pótló vétel:

A cserét pótló vétel alapján kérelmezhető illetékkedvezmény azt jelenti, hogy a fizetendő illeték alapja a vásárolt és az eladott lakásingatlan terhekkel nem csökkentett árának a különbsége.

21. § (2) „Lakástulajdonok magánszemélyek közötti cseréje, valamint lakástulajdon vásárlása esetén, ha a magánszemély vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja, az illeték alapja az elcserélt lakástulajdonok, illetve a vásárolt és az eladott lakástulajdon – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének a különbözete.„

Fontos, hogy csak lakóingatlan esetén alkalmazható, tehát nem alkalmazható nyaraló, beépítetlen terület, egyéb ingatlan, stb. vonatkozásában.

Feltételek:

• magánszemély,
• lakóingatlan,
• vétel napját megelőző, vagy követő 1 évben másik lakástulajdon értékesítése

Példa:

Ha 2014. július 1. napján Ön eladott egy 10.000.000,- Ft értékű ingatlant, majd 2015. májusában vásárolt egy 9.000.000,- Ft értékű ingatlant, akkor a vásárolt és eladott ingatlan különbözete adja az illeték alapját: 9.000.000 – 10.000.000 =  – 1.000.000

Ha a kapott összeg kisebb, mint 0, akkor nem kell vagyonszerzési illetéket fizetni, ha nem, akkor annak 4%-át

I./2. Ügyvédi költség

Ingatlan átruházására vonatkozó szerződést ügyvéd készíti és ellenjegyzi. Az ügyvédi költséget a vevő viseli, mely az ingatlan értékéhez igazodik.

I./3. Egyéb költségek

Külföldi állampolgár esetében a tulajdonszerzés kormányhivatali engedélyhez kötött. Az engedélyezési eljárás igazgatás-szolgáltatási díja 50.000,- Ft

Az adásvételi szerződések földhivatalba történő benyújtásakor a földhivatali ügyintézésért eljárási díjat kell fizetni a Földhivatalnak. A hatályos szabályok szerint ennek összege ingatlanonként 6.600,-Ft.

II. Eladónál megjelenő kiadás

II./1. Eladó részéről felmerülő fizetési kötelezettség: Személyi Jövedelemadó

Az Eladó az értékesített ingatlan után személyi jövedelemadót fizet, melynek általános mértéke 16%.

Szja törvény:  „8. § (1) Az e törvény hatálya alá tartozó jövedelem után az adó mértéke – ha e törvény másként nem rendelkezik – az adóalap 16 százaléka.”

Az adó alapjának mértéke attól függ, hogy a tárgyi ingatlan hány éve volt tulajdonában az eladónak. A törvény kivételt tesz a lakás céljára szolgáló ingatlanok és a nem lakás céljára szolgáló ingatlanok között.

2015. évben az adó alapból levonásra az alábbiak szerint kerül sor lakóingatlan esetében:

Az ingatlanértékesítés után fizetendő szja-t a magánszemélyek az adásvétel évének adóévéről szóló adóbevallásban kell feltüntetni és az adóhivatal számlájára megfizetni.

A TÁJÉKOZTATÁS NEM TELJESKÖRŰ, további információért keressen a megadott elérhetőségeimen.

Kapcsolódó témák:

Ingatlan adásvétel

Mire figyeljen ingatlan vásárlása esetén?